kedd, november 13, 2018
Home > Szudán > Beutazás > Szudáni városok, látnivalók
BeutazásSzudán

Szudáni városok, látnivalók

Kartúm

A fővárosnak csekély 5,4 milliós lakossága van. A szudáni vidéki utazásoknak jó kiindulópontja a főváros, mert itt lehet a legjobban beszerezni minden szükségest.

3 részből áll: (Khartoum, Khartoum North (avagy Bahri) és Omdurman.

Omdurman

 

Dinder Nemzeti Park

 

Gezira

 

Meroe piramisok

Az inkább lepusztult Atbara városból kiindulva lehet és érdemes megközelíteni a piramisokat.

“Több, mint száz piramis formájú síremlék van Szudán középső vidékén, például Núbiában, ahol leginkább vörös homokkőből épülteket találhatunk. Ebből körülbelül 40 Meroében található, ami Kr. e. 8. századtól – Kr. u. 4. századig a Kusita Királyság fontos központja volt. A núbiai piramisok kisebbek, mint az egyiptomiak, és keskenyebb formájúak. Annak ellenére, hogy a sok évszázad alatt lepusztultak, s ki lettek fosztva – egy olasz felfedező lezúzta valamennyinek a tetejét a 19. században, remélve, hogy kincset talál – egész jó állapotban vannak.” forrás

,, Meroé piramisok – világörökség. A táborhoz közeli piramisokhoz megyünk, szerencsére hajnalban, és még tudunk normális képeket készíteni, mert nemsoká brutál homokvihar jön és marad is. A napot nem látni, fúj a szél és alig lehet látni a porfelhőben.

Meroe volt a kushita királyság másik fővárosa. Itt uralkodott Arkamani és ő helyezete át a temetkezést ide Jebel Barkal mellől, i.e. 3. század – i.sz 350. Amúgy vas, textíliák és arany stb volt a gazdagság alapja. A déli és északi piramisok összesen 41-en vannak és egy kivételével királyok és királynők sírjai (volt igazi koronázott kusita királynő, valódi hatalommal). A piramisok mások mint Egyiptomban, 70 fokos a szögük, és mindegyik előtt van egy kápolna és amúgy egy titkos lépcsőn lehetett lemenni a sírkamrába ahova temették az előkelőségeket. Egy olasz régésznek álcázott kincsvadász sajnos a legtöbbnek lerobbantotta a tetejét..a barom, mert kincset nem talált. A piramisok közül sokat helyreállítottak, és pár kápolna falán tényleg szépen megmaradtak a domborművek, hieroglifák. Persze ezeket Hatim úgy olvassa mint a képregényt és utána szépen eltáncolja nekünk az egész sztorit.

Megnézünk egy denevérekkel teli barlangot, innen vésték a köveket a piramisokhoz és még egy helyet ahol a fekete núbiai homokkövet a szobrokhoz. És itt végre megtudom, hogy kerül a fekete kő a sivatagi homok tetejére. A nap, eső stb beindít egy kémiai reakciót és a homokkőből kiolvad a vastartalmú kőzet – ez a fekete cucc a hegyek tetején meg a homokon.

Szieszta után elmegyünk a Meroe királyi város romjait megnézni. Először is találkozunk Hatim archeológus professzorával. Nagyon jó angolsággal beszél, de olyan akcentussal hogy 3 mondat után jöttem rá, hogy ez angol lenne. Azért van egy feeling-je mikor teázgatva körbeüljük az egyébként hatalmas darab professzort, akihez PhD-re járnak a félvilág archeológusai, és aki mesél a legújabb ásatásokról és arról, hogy tegnap milyen sírokat találtak. De mind megígértük, hogy nem mondjuk el senkinek, amíg nem publikálja. Itt a romok közül egy római fürdő értékelhető mint látnivaló, a többi laikusoknak annyira nem érdekes. De a bácsi aki őrzi nagyon szépen énekel nekünk. (2016)” forrás

Egyéb núbiai piramisok

forrás:utikritika